A látássérült nevelés tanításának jellemzői

a látássérült nevelés tanításának jellemzői

A látássérülés fogalma, fajtái A látássérülés fogalma, fajtái A gyógypedagógiai értelemben vett látássérülés pedagógiai szempontok mentén kialakított kategória.

A látáscsökkenés személyiségfejlődésre gyakorolt hatásai határozzák meg.

a látássérült nevelés tanításának jellemzői

A gyakorlati élethez, az ismeretszerzéshez, tájékozódáshoz és a neveléshez-oktatáshoz szükséges képességek fejlődésének lehetőségei mentén fogalmazódott meg.

Azt veszi alapul, hogy milyen mértékű az a látásromlás, ami miatt a gyermek már különleges pedagógiai segítséget igényel, valamint még mekkora látás teszi lehetővé a látáson alapuló fejlődést, ismeretszerzést.

Megállapításához ugyanakkor mérhető orvosi kritériumok igénybevétele szükséges. Szemészeti vizsgálatra épül, és a látás több tényezőjét veszi figyelembe, elsődlegesen a látásélességet, kontrasztérzékenységet és a látóteret.

A mérés minden esetben kétszemes látás figyelembe vételével történik, és a jobbik szemen mért látást veszi alapul. A látássérült nevelés tanításának jellemzői az egyik szemével jól lát, nem igényel segítségnyújtást, nem tartozik a látássérült kategóriába.

Igaz ez akkor is, ha az egyik szem vak, de a másik szemmel nincs probléma. A mérés a pedagógiai helyzethez igazodva segédeszközben, vagyis szemüvegben történik. A szemüvegben jól látó gyermek nem igényel speciális segítséget a mindennapi életben, a tanulási folyamatban. A meghatározás figyelembe veszi a halmozott szembetegséget és a romló tendenciájú diagnózist.

A látásélesség mérőszáma a vízus Vami a retina a szem belső felszínét borító ideghártya felbontóképességén alapul.

Látássérült gyermek az óvodában

A tökéletes látás értéke V: 1, látássérülés V:0,33 vagy annál kisebb érték esetén áll fenn. Ebben az esetben beszélünk csőlátásról, amikor az érintett élesen lát, de egy rendkívül kis lyukon, vagyis a térlátása súlyos mértékben sérült.

A látássérülés kialakulása időpontja tekintetében lehet veleszületett vagy szerzett.

a látássérült nevelés tanításának jellemzői

Okaira nézve lehet genetikai eredetű, származhat veleszületett fejlődési rendellenességből, a magzati életben bekövetkezett különböző eredetű sérülésekből, a szülés kapcsán vagy csecsemőkorban fellépő behatások következményeként. Későbbi életkorban szerzett szembetegségek és balesetek eredményeként is kialakulhat. Pedagógiai értelemben látássérült az a gyermek, akinek látásvesztése olyan súlyos fokú, hogy csak megfelelően kialakított tárgyi és személyi környezetben, speciális módszerek és eszközök segítségével képes a vizuális tapasztalatszerzésre és így az optimális fejlődésre.

A gyengénlátók nevelése-oktatása megfelelő feltételek és segédeszközök igénybevétele mellett a vizuális megismerésre épül. Síkírás-olvasás elsajátítására képesek. A különböző típusú szembetegségek különböző módon befolyásolják a szem működőképességét, ezért a gyengénlátók látásteljesítménye nagyon eltérő lehet.

Ezen belül megkülönböztetünk ujjolvasókat, akik egy-két méteren belül a felmutatott kéz ujjait meg tudják számlálni, nagytárgylátókat, akik nagy tárgyakat észlelnek homályosan.

a látássérült nevelés tanításának jellemzői

Valamint a látássérült nevelés tanításának jellemzői, akik a fényt érzékelik csupán, észlelik, hogy nappal vagy éjjel van, és hogy ég-e a villany a helyiségben. Az aliglátók a mindennapi a látássérült nevelés tanításának jellemzői hasznosítható vizuális információ-felvételre nagyon korlátozottan képesek, síkírást kommunikációra alkalmas mértékben elsajátítani nem tudnak, információszerzésük alapvetően a hallásra és a tapintásra épül.

Meglévő látásuk azonban nagyban segíti téri tájékozódásukat, közlekedésüket. Vakok, V: 0, fényt sem érzékelnek A vakok fényt sem 8 dioptriás látás asztigmatizmus, ami nagymértékben korlátozza az ismeretszerzést, a képzetek és fogalmak tartalma eltér a látókétól.

A látássérülés fogalma, fajtái A látássérülés fogalma, fajtái A gyógypedagógiai értelemben vett látássérülés pedagógiai szempontok mentén kialakított kategória. A látáscsökkenés személyiségfejlődésre gyakorolt hatásai határozzák meg.

Információszerzésük az egyéb érzékszervekre támaszkodik, elsődlegesen a hallásra és a tapintásra. A Budapesten lévő Szakértői Bizottság régi nevén országos hatáskörrel rendelkezik. Feladata komplex vizsgálatot követően szemészeti vizsgálatra építve a látássérülés és egyben a fejlesztésre való jogosultság megállapítása SNIa gyermek számára a nevelésoktatást végző intézmény kijelölése és a gyermekek törvényi előírás szerinti kontrollvizsgálata.

Amennyiben egy gyermekről megállapításra kerül, hogy látássérült, a későbbiekben felmerülő esetleges egyéb sérülések diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, figyelemzavar, autizmus diagnosztizálása is a Látásvizsgáló feladata.

5.2.2. Látássérülés

Ezek az intézmények ellátják a Budapesten integráltan tanuló gyermekek speciális fejlesztését, továbbá országos szinten segítik a látássérült gyermekek integrációját, különös tekintettel arra, hogy az ország több megyéjében szakember hiányában nem megoldott a gyermekek helyi ellátása. Eszközkölcsönzőt működtetnek, speciális továbbképzéseket szerveznek szakemberek számára, táborokkal segítik az érintett szülőket, gyermekeket.

Az országos és a helyi ellátás szakemberei szoros együttműködésben dolgoznak. A látássérülés felismerése A látássérülés a látássérült nevelés tanításának jellemzői ugyan a Látásvizsgáló feladata, a gyanús jelekre való felfigyelésben nagy szerepet játszhatnak a gyermekek nevelését, oktatását végző szakemberek.

A mindennapi életben többször nyílik lehetőségük az alaposabb megfigyelésre, változások észlelésére. A veleszületett vakság felismerése kevésbé okoz nehézséget, legtöbb esetben a szülő már csecsemőkorban észreveszi és orvoshoz fordul. A gyengénlátás azonban nem ennyire egyértelmű, sokszor óvodáskorban jelentkeznek az első gyanús jelek, amikor az egyre pontosabb megfigyelést kívánó játékok, képeskönyvek megjelennek a gyermek életében.

A felismeréshez szeretnék segítséget nyújtani a következő szempontsorral, melyből fennállása esetén gyanakodni lehet a gyengénlátásra. Külső jelek: hályog, kis- ill.

Szemkontaktus felvétele bizonytalan Feltűnő, színes tárgyak iránti közömbösség Képek, képeskönyvek iránti érdektelenség Közel hajol a tárgyakhoz, könyvekhez Nem néz a mutatott irányba, ill.

Az optikai lencsék elsősorban a szem törési rendellenességeit tudják korrigálni. A gyengénlátás okai között azonban sokkal nagyobb számban fordul elő olyan szemészeti elváltozás, aminek hátterében a szemfenéken elhelyezkedő ideghártya, vagy maga a látóideg betegsége áll.

Ezeket szemüveggel nem lehet korrigálni. Ilyen esetekben a gyermek szemén sokszor nincs jele a betegségnek, szemüveget nem visel, ennek ellenére nagyon rosszul lát. Máskor viszonylag vastag lencsét visel valaki, de az olyan mértékben tudja korrigálni a fennálló törési problémáját, hogy nagyon jó látást érnek el vele. Amennyiben felmerül a gyengénlátás gyanúja, akár a szülő, akár az óvónő, a szülő beleegyezésével kezdeményezheti a gyermek vizsgálatát a Látásvizsgálónál.

Látássérült gyermek az iskolában

A további kontrollvizsgálatok indítása a gyermek nevelés-oktatását végző intézmény feladata. A gyengénlátók sérülésének jellemzői, a megsegítés módja Gyengénlátás esetén elsődlegesen magán a látási funkciókon és az azzal szoros összefüggésben fejlődő mozgáson figyelhetők meg a sérülés jelei.

A látás olyan alapfunkciói sérülnek, melyek a látók számára természetesek, sokszor nem is tudatosulnak, azonban az összetett észlelési funkciók alapját képezik. Egy tárgynak be tudjuk határolni a helyét, vagyis lokalizálni, tekintetünket rögzíteni tudjuk rajta, vagyis fixálni, egyik tárgyról a másikra át tudjuk vinni a tekintetünket, vagyis tekintetet váltani.

Továbbá meg tudunk kisebb vagy akár nagyobb térben keresni egy tárgyat, azaz szisztematikusan végig tudjuk a látássérült nevelés tanításának jellemzői a teret a szemünkkel. Ezek a funkciók, amelyek csecsemőkorban alakulnak ki, a sérült látás miatt nem tudnak megfelelően kifejlődni látássérülteknél, kialakításukhoz speciális fejlesztés szükséges. Ezekre az alapfunkciókra épülnek az összetett vizuális észlelési funkciók, melyek a későbbi iskolai tanulás alapját is képezik.

Ide tartozik egy kép felismerése, az azon látottak megfigyelése, részletek megkülönböztetése, következményesen pedig az erre épülő értelmezése a látássérült nevelés tanításának jellemzői következtetések levonása.

Pontos megfigyelés szükséges a vizuális differenciáláshoz is, vagyis, hogy észrevegyünk azonosságot formaállandóságkülönbséget, összetartozást globalitás6 7 hiányt.

A rész-egész felismerés analízis-szintézisgondoljunk a puzzle típusú játékokra, komoly nehézséget okoz a gyengénlátók számára.

Az alak-háttér felismerés, a kifejezetten ilyen célból készült feladatokon túl nagyon sokszor megjelenik mindennapjainkban. Gondoljunk a könyvekben, tankönyvekben, plakátokon és számos helyen megjelenő egymást fedő, egymásra csúszó képekre. Ezek felismerése is rendkívül nehéz egy gyengénlátó gyermek számára. Képekben elmesélt történet, ahol a részletek megfigyelésével lehetséges a sorba rendezés, értelmezés, szintén komoly kihívások elé állítja a gyengénlátókat.

A sérült a látássérült nevelés tanításának jellemzői funkció következményeképpen a kisebb és nagyobb térben való eligazodásnál rendkívül bizonytalanok. Szimultán módon nem látják át a teret, kis részletek pontos megfigyelésével, végigpásztázásával tudják összerakni. Igaz ez egy helyiségben való eligazodásra, de egy könyv oldalára vagy egy feladatlapra is. Diagnózisától függetlenül a gyengénlátó gyermek sem közelre, sem távolra nem lát élesen, a legtöbb esetben fennálló szemfenéki elváltozások a látás szinte valamennyi összetevőjére kihatnak.

A homályos látáson úgy próbál segíteni a gyermek, ahogy mi is ösztönösen tesszük, ha nem látunk jól valamit: közelebb megyünk. Az ő esetében ez olyan mértékű, hogy a papírhoz egyre közelebb hajol, sokszor annyira, hogy az orrával súrolja. Fontos tudnunk, hogy az ő esetükben ez nem rontja a szemet, sőt, ő akkor erőlteti a szemét, ha nem engedjük közel hajolni, és ezzel nem a számára ideális fókusztávolságból néz.

A látási funkciókat külső környezeti tényezők is nehezíthetik. A legtöbb szembetegség esetén a megfelelő általános megvilágítás elengedhetetlen, a helyiségekben, folyosókon rossz fényviszonyok mellett sokszor semmit nem lát egy gyengénlátó. A természetes fény a legmegfelelőbb számára, de megfelelő erősségű mennyezeti fényforrások is elengedhetetlenek.

További helyi megvilágítás asztali lámpa nagyon sokat javít a látásán. Mindez mérhetően kihat a teljesítményére. Kerülni kell azonban a szembe tűző napot, a felületek becsillogását, mert az akár el is vakíthatja.

A környezetbe beolvadó tárgyak észrevételének nehezítettsége a kontrasztérzékenység sérülésével függ össze.

Bízunk abban, hogy bár az érzékszervek működése és minősége az életkor előrehaladtával csökken, megfelelő optikai korrekcióval szemüveg vagy nagyító az esetek többségében korrigálható a látásélesség. Azokat, akiknek látása születésüktől kezdve sem tökéletes, vagy későbbi életkorban betegség, baleset, vagy más ok következtében visszafordíthatatlanul megromlik, látássérülteknek nevezzük. Mellettünk, közöttünk, velünk élnek. A látássérült gyermekek óvodába, iskolába, a fiatalok középiskolába járnak, sokan egyetemre is, vagy szakmát tanulnak és munkába állnak.

A zsúfolt csoportszobában nehezebb a kiigazodás, több a veszélyforrás. Segítségnyújtásnál minden esetben biztosítsuk a megfelelő erősségű megvilágítást, kerülve a szembe tűző napot és a becsillanást.

Gondoskodjuk helyi megvilágításról. A sérült kontrasztérzékenységet csak a környezet kontrasztosabbá tételével ellensúlyozhatjuk, akár az intézmény helyiségeinek, berendezési a látássérült nevelés tanításának jellemzői, vagy a neveléshez használt segédeszközökről, játékokról, szemléltető eszközökről legyen szó.

A kontrasztosság önmagában színben nem meghatározható, mindig a tárgy és háttér viszonya adja. Ugyanakkor a fekete-fehér, kék-sárga legtöbb esetben megfelelő kontrasztot ad, és az erőteljes narancssárga, sárga szín jól ki tud emelkedni a háttérből. A foglalkozáson mindig az óvónő mellett, világos helyen üljön. A sérülés jellegéből adódó problémák a nevelési-oktatási helyzetben is jelentkeznek. A kopott, kis méretű játékokat nem minden esetben ismeri fel egyértelműen, válasszunk neki kontrasztos, jól azonosítható játékokat.

Az egyszerű, körvonallal határolt, színes, kevés, de jellegzetes információt hordozó képek a legkönnyebben felismerhetőek. Nehezebb felismerni a több információt hordozó, zsúfoltabb, kevésbé határozott vonalvezetésű, részletezettebb képeket.

a látássérült nevelés tanításának jellemzői

A fekete-fehér sematikus ábrák és a fotók már a legnehezebb kategóriát képviselik. Lehetőség szerint ezen szempontok mentén válasszunk képanyagot a a látássérült nevelés tanításának jellemzői. Minden esetben törekedjünk, hogy a kép határozott nyomatékú legyen. Mindezek szem előtt tartásával ajánljunk mesekönyvet, és vele együtt nézve, szóbeli kérdésekkel, a látássérült nevelés tanításának jellemzői, rámutatással segítsük a képfelismerését.

Győződjünk meg róla, hogy mit lát a gyermek, és szükség esetén szóbeli leírást adjunk a képről. Az óvodás életkor egyik legkiemeltebb feladata a képfelismerés fejlesztése.

A gyenge nyomatékú, halványan fogó rajzeszközökkel készült rajzot nem látja jól. Gondosan válasszuk ki számára az erős nyomatékú, jó minőségű ceruzát, engedjük filctollal rajzolni. A sárga ceruza kerülendő. Gyermekenként eltérhet, hogy kinek táblázat a golovina látásához a megfelelő. Feladatlapoknál gondot jelenthetnek a kis méretű, nehezen felismerhető rajzok. Fénymásolással nagyítsuk fel számukra. A feladatok vastag vonallal történő elválasztása könnyebbséget jelent az eligazodásnál.

Segítsük őket egyénileg a lapon való eligazodásban, a megoldásban. A tekintetléptetési nehézségek miatt a szórtan és sorban elhelyezkedő kis tárgyak, képek követése, megszámlálása sok hibát rejt magában. A már megszámolt tárgy áthúzása könnyebbséget jelent. Szemléltetésnél fontos gondolni rá, hogy a gyermek egészen közel helyezkedjen el, vagy vigyük közel hozzá, lehetőség esetén adjuk a kezébe a tárgyat, képet, és minden esetben szóbeli leírással segítsük.

Vetítéseknél, filmnézéseknél a látássérült nevelés tanításának jellemzői első sorban kell ülnie, és narrálással válnak számára élvezhetővé a látottak. A szem-kéz koordináció fejlődése érdekében ő is vegyen részt a kézügyességet kívánó alkotásokban. A segédanyagok és eszközök kontrasztossá tételével ő is sikerélményhez jut az alkotás során.

a látássérült nevelés tanításának jellemzői

A távolabbi tárgyakat néhány látásélességét tekintve felső határértéken mozgó gyengénlátótól eltekintve, a látássérültek nem látják. Ezért nagyon fontos a távoli látnivalók, események állandó szóbeli közvetítése, így tudja később hang alapján beazonosítani a történéseket.

A látássérültek emlékezete a sok használat során képes nagyon kifinomodni, ezt segíthetjük a korábban nézett képek, látott-hallott események visszakérdezésével.

Saját holmijaik között a gyenge látás miatt még nehezebben igazodnak el.

Lásd még