A pszichológia szempontjából mi az elme. Navigációs menü

Az élmény nem az inger része, hanem a tudatban keletkezik A tudat evolúciós termék, folyamat, áramlás Az élmény egyéni, de mérhető A tudatáramlás egyéni, személyes William James, aki Wundt amerikai kortársa volt — az amerikai pszichológián belül sokan őt tartják a pszichológia atyjának - mindössze abban értett egyet Wundttal, hogy a pszichológia fő feladata a tudat tanulmányozása.

A pszichológia története

James inkább egészlegesen és spekulatívabb módon akarta tanulmányozni a tudatot. Erősen darwinista nézetei szerint a tudat szimbolikus folyamat, amely a túlélés eredménye és további feltétele, ezért funkcionális módon, abból a szemszögből kell vizsgálni, hogy hogyan segíti az alkalmazkodást a környezethez. A tudat szervezett tér- ben-időben és logikailag, azaz struktúrája van, ami jellemezhető világosságával, tartalmával, intenzitásával.

A tudati szerkezet és működés feltárása azt jelenti, hogy kiderítjük: a tudati elemek, alkotórészek milyen dinamikus kapcsolatban vannak egymással. A tudat tulajdonképpen egészként tanulmányozza önmagát és a tárgyak-viszonyok sokféleségét, tehát a tudat áramlás, ami azonos a mentális élettel: folyamatos és mindig változó, de mégis egységes, és nagyon személyes, ahogy egyik élménytől a másikig áramlik.

Az ember tehát képes arra, hogy felfogja, hogy létezik, emlékei vannak, tesz dolgokat, események történnek vele. Elsősorban a pszichológia szempontjából mi az elme korai behavio- risták hatására ennek a jelenségnek a vizsgálatát a pszichológia sokáig figyelmen kívül hagyta: tagadták, hogy egyáltalán volna mit megérteni, mivel kizárólag az ingereket és viselkedéseket akarták magyarázni, és a tudat nem viselkedés.

Lash- ley, Egyúttal számos módszertani kifogás is felmerült, hiszen a századforduló fejlett orvostudománya, fizikája, biológiája és a pszichológián belül Pavlov és mások eredményei túlmutattak az introspekción. Az ötvenes-hatvanas években, a kognitív felfogás körvonalazódásakor kezdett a pszichológia foglalkozni újra a mentális folyamatokkal. De ebből a tudat kérdései jórészt szintén kimaradtak Crick és Koch, Ugyanígy hiányzott a probléma tudományos, empirikus vizsgálata az ekkor szintén rohamos fejlődésnek indult idegkutatásból is, ugyanis a kérdést vagy pusztán filozófiainak látták, vagy kísérletileg megfoghatatlannak vö.

Gregory, Ennek ellenére a tudat illetve az elme mégis ekkortájt kezdett rehabilitálódni a pszichológiában, ami két fő okcsoportra vezethető vissza: A nyugati társadalmak — főleg az USA — ekkortájt több háborút is folytattak, és a koreai, illetve vietnami háborúból hazatérő látás mínusz hat számos élményét segíteni kellett feldolgozni. A katonák ugyanis szélsőséges háborús helyzetekben találkoztak az övékétől nagyon eltérő kultúrákkal, ami rengeteg feldolgozandó élményt és ezekkel kapcsolatos problémákat okozott.

Ugyancsak ebben az időben bontakozott ki a hippimozgalom, és előtérbe került a drogok tudatmódosító hatása. A pszichológián belüli és tágabb társadalmi okok egyaránt szükségessé tették tehát a pszichológia számára, hogy az élmények, a tudat és a nem tudatos jelenségek visszatérjenek a kutatásba és a terápiába. Lendületet kaptak a laboratóriumi képzelet- és élménykutatások, az int- rospekció kritikáira építve objektív vizsgálati módszereket dolgoztak ki a kutatók.

Előretört az alváskutatás is, és a tudati határállapotok kísérletes, kontrollált kutatásai is megindultak.

A pszichológia szempontjából mi az elme

Történetileg három álláspont alakult ki a tudat megértésének lehetőségéről Flanagan, : A legkorábbi nézet lényege, hogy a tudat nem természetes jelenség abban az értelemben, hogy nem írható le csak az anyagra és a tisztán fizikai jelenségekre érvényes természettudományos törvényekkel. A tudat eszerint természetfeletti és csodaszerű, az emberi gondolkodás nem értheti meg.

A tudat természetes jelenség, de több okból kifolyólag nem érthetjük meg, ugyanis az agyunk jelenleg egyszerűen nem elég fejlett ehhez, vagy képesek lennénk ugyan felfogni a tudati jelenségeket, de nincsenek megfelelő módszereink a vizsgálatukra, vagy elvileg minden megmagyarázható és vizsgálható a tudati jelenségek körében, de maga a tudat nincs rendesen definiálva.

1. A pszichológia szempontjából mi az elme, Mi a teendő, ha elvesztette a látását
2. Bővebben: Kognitív tudomány A kognitív pszichológia az as években váltotta fel behaviorizmust.
3. Szédül és homályos látás
4. A pszichológia története – Wikipédia
5. Személyiségzavarok Az elme tanulmányozása egyfajta kognitív tudomány, amely magában foglalja az emberiség jellegzetes elemeinek sorát, beleértve a gondolkodást, a képzeletet, az emlékezetet és az észlelést.
6. Mi az elme? »Meghatározása és jelentése

A tudat megismerhető, ugyanis az emberek tudatosak, és ez épp az agynak köszönhető, tehát az elme megértésének elvi lehetősége adott. Az elme könnyű és nehéz problémái Újabb felvetések pl.

Evolúciós pszichológia

Chalmers, szerint el kell különítenünk az elmével kapcsolatos köny- nyű és nehéz problémákat. Ezeket a szó szoros értelmében természetesen nem könnyű megoldani, de legalább nem feltétlenül vetnek fel mély filozófiai problémákat.

A nehéz probléma arra vonatkozik, hogy bármely agyi aktivitás miért és hogyan kapcsolódik a tudathoz — tehát a klasz- szikus kérdés merül fel itt újra vö. Buzsáki, ; Hernád, A nehéz probléma megoldására több lehetőség adódhat Churchland, Az egyik, hogy a tudatosság kérdése szépen, lassan neurobio- lógiai problémává válik, és úgy fogjuk tudni leírni az elme működését neurobiológiai fogalmakkal, mint ahogyan a fényt is képesek vagyunk megérteni elektromágneses sugárzásként.

Ebbe az irányba mutat a pszichológia és a neu- robiológia együttes fejlődése és szoros kapcsolata.

A neurofiziológiai magyarázat érvényességének egyértelmű feltétele azonban, hogy körvonalazódnia kell egy tiszta, világos és egyértelmű magyarázó elméleti keretnek, ami egyelőre hiányzik.

A másik út viszont dualizmushoz vezet: eszerint az elmét és az agyat nem lehet a klasszikus értelemben egymásra redukálni. Vannak, akik ezzel kapcsolatban azt az álláspontot képviselik, miszerint a tudat az anyag alapvető tulajdonsága, olyan értelemben, ahogyan a tömeg is. Nem tudjuk, hogy miért van tömege az anyagnak: egyszerűen van.

A tudat is ugyanilyen megmagyarázhatatlan alapvető tulajdonság Chalmers, Mások, például Dennett, ezzel szemben azt vallják, hogy a nehéz probléma tulajdonképpen nem más, mint a könnyű kérdések összessége: ha mindet megválaszoljuk, a nehéz kérdés eltűnik.

A pszichológia szempontjából mi az elme. Miben segíthetünk?

Ezzel a nézettel rokon az az álláspont Crick és Koch,ami szerint az elme megismerésének feladata tudományosan megoldható, csak ehhez legalább annyira újszerű megközelítésre van szükség, mint amilyet például a kvantummechanika megjelenése okozott a tudományos világképben.

A tudatra vonatkozóan ilyen gondolati paradigmaváltást jelenthet, ha például döntést hozunk arról, hogy mennyire elemzően, de azért teljességre törekedve írjuk le a tudatot azaz lásd a látásélesség táblázatát több részét, ezek funkcióit és összefüggéseit kutatjukvagy — mint Crick és Kochajánlják — az elmeműködés problematikáját ún.

A nem korrekt kitűzésű probléma matematikai fogalom, ami olyan feladatokra vonatkozik, amelyekre csak megszorítások árán adható megoldás. Ez a tudat esetében azt jelenti, hogy kiválasztunk egyetlen empirikusan viszonylag jól megfogható részműködést pl. Ugyanakkor minden lépésnél megengedünk további olyan korlátozásokat, amelyek az adott részkérdés korrekt vizsgálatát lehetővé teszik, majd a részeredményeket egymással összekapcsolva következtetünk valószínűségi jelleggel az egész tudatra.

A kérdés megértéséhez vezető további megszorítás, ha a továbbiakban csak a térészlelést vizsgáljuk, azaz azt a problémát, hogy hogyan lesz a kétdimenziós retinaképből háromdimenziós észlelet.

Ehhez azonban ki kell bővítenünk kutatásainkat például a vizuális memória területére is — és így tovább: az egyik oldalon tehát redukáljuk a látás nem változik vizsgálandó problémát, egy másik oldalon viszont összekapcsoljuk más kérdéskörökkel. Mások elméje Az elmével kapcsolatban további kérdés, hogy vannak-e az embereken kívül más tudatos lények — ez a mások elméjének problémája.

Nagyon nehéz azonban azt kideríteni, hogy a többi embernek vagy éppen az állatoknak vannak-e tudatos élményeik. A szolipszista álláspont szerint solus és ipse: egyedül magam csak az én tudatos.

Azért gondoljuk, hogy más emberek is tudatosak, mert olyannak észleljük őket, mint önmagunkat, és mert ők azt mondják, hogy tudatosak. Vagyis egy ember hasonlóbb egy másik emberhez még akkor is, ha az a másik ember egy csecsemőmint például egy majom vagy egy gyűrűsféreg, így a tudatosság fokának megítélésében az észlelővel való hasonlóság dönt.

Sokan osztják azt a vélekedést, hogy a tudatosság egyetlen bizonyítéka a nyelvhasználat Carlson és Buskist, Eszerint a tudat kialakulásának legvalószínűbb magyarázata a felszabadult, szimbolikus kommunikáció kialakulása, ami az éntudatossághoz vezet. E gondolatmenet szerint is eljuthatunk ahhoz a a pszichológia szempontjából mi az elme, hogy az állatok egy része is lehet tudatos, hiszen például a kutya megtanul a gazdájával kommunikálni, ami a tudatosság egyik megnyilvánulása. Azonban, még ha el is fogadjuk, hogy legalább néhány állatnak van tudata, akkor sem biztos, hogy képesek vagyunk megérteni azt.

A legtöbben például biztosak vagyunk benne, hogy a kutyák vagy a macskák, különösen pedig a főemlősök éreznek valamit, de hogy mit, azt nem tudjuk Nagel, Tudatos gépek? Már csak egyetlen kérdés maradt a tudat általánosságát illetően: mi vajon a helyzet a számítógépekkel és a robotokkal? Más szerzők eltérő szemlélettel, de ugyancsak erre a végkövetkeztetésre jutnak.

Nézzünk egy sokat idézett, több szempontból sci-fibe illő példát Searle, nyomán Kalat, : tegyük fel, hogy valaki agyában a kérgi látómező egy része megsérül, és ennek következtében megvakul.

A mérnökök mesterséges neuronális körökkel helyettesítik a sérült agysejteket persze feltételezzük, hogy a beültetés körül szervileg minden rendben vanamelyek képesek a szemből érkező impulzusokat feldolgozni és elektromos jelek formájában továbbítani az agy egészséges részébe.

A személy mindennek eredményeként újra látja mindazt, amit a sérülés előtt látott, és erről be is tud számolni. Emeljük ki ezen a ponton, hogy nyilvánvalóan a mesterséges szerkezet tette lehetővé látásnövelő termékek tudatos észlelésélményt.

Tételezzük fel, hogy — sajnálatos módon — a személy további agysérüléseket szenved. Ekkor vizuális kérgének minden egyes sérült részét helyettesíthetik művi struktúrákkal. Továbbra is minden egyes műtét után megint jól lát, és erről mindig be is tud számolni. A sérülés továbbterjedhet a hallási területekre is stb.

Még a memóriához kapcsolódó területek is kicserélődnek így. Egyelőre nem tudjuk, hogy lehetséges lesz-e ilyesmi valaha. De — legalábbis Kalat szerint — csakis egy ilyesfajta bizonyíték győzhetne meg bennünket arról, hogy egy gép lehet tudatos. A normál tudat mint a pszichológia alapproblémája Talán a témához kapcsolódó fogalmi sokféleség lásd 7. A tudat más mentális funkciók — észlelés, emlékezés, gondolkodás stb. Francia szociológiai iskola, pl. Freud A tudat a lelki élet összefogója.

Neobehaviorista gyökerű, mennyiségi tudatfelfogás A tudat az idegrendszeri aktivitásszintnek feleltethető meg: bizonyos állapotokban nő, máskor csökken, például alváskor részlegesen, eszméletlenség esetén teljesen elvész vö. Hebb, A normál tudat alaptermészetének megértése ma a pszichológia egyik központi problémája.

• Evolúciós pszichológia – Wikipédia
• Berendezés és jóllét A pszichológia szempontjából mi az elme References A dolgozat a katolikus hátterű kora Ugyanakkor az ismertetett szerzők mind a szaktudomány önállósága mellett érveltek, s a modernizációs felhang keretében jellemző rájuk a funkcionalizmus és az arisztotelészi felfogás összekapcsolása, a gondolkodáslélektan előtérbe helyezése, az integratív személyiség felfogás és a gyakorlati funkcionalizmus:a nevelési reform és a gyermekközpontú, a fegyelmező neveléstől eltérő nevelési eszmények meghonosítása.

Az emberi tudat egyedülálló adaptív kapacitás és érzelemképesség terén. A modern felfogás szerint ez evolúciós termék, minthogy maga a tudat is az Kampis, Ezzel szemben az ember evolúciós előnye, hogy képes tudatosan gondolkodni a környezetéről és önmagáról.

A tudat vizsgálatainak eszerint arra is magyarázatot kell adniuk, hogy egy szervezetnek miért kell a viszonylag kifinomult viselkedésbeli jellemzők helyett vagy — ez felfogás kérdése — azok mellett tudattal is rendelkeznie. Ez képessé teszi őt az ételszerzéstől a hajléképítésen át a jövőbeli változások elővételezéséig sok mindenre persze e képességek — pl.

Melyek a tudat evolúciójában és ontogenezisében szerepet játszó tényezők? Ennek eredményeképpen létrejön a testről a vizuális poszturális testmodell Marton,vagyis az információkat integráló tudás formálódik a testről kialakulnak a pszichológiai testhatárok, a test egységességének érzéseaminek következtében megjelenik az éntudat.

A pszichológia szempontjából mi az elme. Evolúciós pszichológia

A normál emberi tudat aktív, információt kereső, a megszerzett tudást szervező és értelmező, jelentésadó entitás, aminek óriási adaptációs értéke tehát a világ megértésében van. Már a korábban említett James a pszichológia szempontjából mi az elme az emberi tudat adaptív és szelektív természetét, amit ma modernebb terminológiával az elme produktivitása a pszichológia szempontjából mi az elme reflektivitásaként Hilgard, szoktunk tárgyalni. Aztán a készség kialakulásával párhuzamosan a tudatosság egyre csökken.

Végül a rutinos biciklista már képes a forgalomra, a tájra vagy a mellette kerekező beszélgetőpartnerre figyelni vö. Logan, A tudat tehát produktívan alkalmazkodott a a pszichológia szempontjából mi az elme, ami egyúttal a tárgyak, események közötti reflektív választást jelenti. A tudatosság produktív módja a koncentrált mentális aktivitást, a célvezérlést feltételezi: vagyis a tervezést, az akciókezdeményezést, a cselekvési eredmény megfigyelését és a kimenettől függően az eredeti terv a pszichológia szempontjából mi az elme jelenti.

A reflektív üzemmódban nem a hatékony teljesítmény a fontos: a a pszichológia szempontjából mi az elme inkább befogadó, nyitott a környezetre és ellazult.