Agyi régió a látáshoz

agyi régió a látáshoz

agyi régió a látáshoz

Recenziók: Agy, agyi régió agyi régió a látáshoz látáshoz, emlékezet Agyi régió a látáshoz Az integrációs folyamatok nagy része extrasztriatális kérgi területek interakciójaként valósulhat meg. Ezeknek az integrációs folyamatoknak agyi régió a látáshoz eredményeként jelenik meg a látott környezet valós háromdimenziós struktúrája, illetve az ehhez kapcsolódó pontos szemantikai reprezentáció pl.

Stirling, ; Kertesz, A korai látórendszeri szakaszokra jellemző párhuzamosság az M és P pályarendszer viszonylagos elkülönülése az extrasztriatális területek kapcsolatrendszerét is meghatározza. Ez a kapcsolat alapozza meg az extrasztriatális információfeldolgozás egyik fő tengelyét, a dorzális vagy occipitoparietális irányt. Ezzel párhuzamosan, a III. Mind a blob és a blobok közötti régió sejtjei a V2 felé közvetítenek, ahonnan az információ a ventrális V4-es területre jut el.

agyi régió a látáshoz

Az információáramlásnak ez az iránya építi fel az extrasztriatális feldolgozás másik fontos útvonalát, a ventrális vagy occipito-temporális irányt. A ventrális és dorzális területeknek nem csak az anatómia-lokalizációja eltérő, hanem fontos funkcionális különbségeket is találunk közöttük l.

Bevezetés a neuropszichológiába | Digitális Tankönyvtár

A két kérgi útvonal természetesen nem független egymástól, közöttük számos ponton szoros interakció működik. A agyi régió a látáshoz útvonal főbb jellemzőit levelek a látásvizsgálati táblából a hozzájuk köthető neuro-pszichológiai zavarokat beszéljük meg az alábbiakban Bear, A ventrális MI-pálya és a dorzális HOL-pálya kérgi útvonal főbb szakaszai és az útvonalak közötti funkcionális különbségek Forrás: Zihl, Mindkét irányt kétirányú információáramlás jellemzi, valamint a két útvonal közötti interakció is jelentős Occipitotemporális irány MI-pálya A ventrális kérgi út főbb állomásai a követezőek: V1, V2, V4 és inferior temporális kéreg IT l.

A féloldali arcbénulás komoly nehézséget okoz a beszédben, rágásban és nyelésben. Ezért sok beteg nem tud később magától enni, hanem etetni kell őket. Beszédzavar esetén az érintettek értik és hallják a beszédet, viszont maguktól csak nagyon érthetetlenül vagy egyáltalán nem tudnak beszélni. A teljes féloldali bénulás esetén a gyógyuló csak feküdni tud vagy ülni egy széken, esetleg egy kerekesszéket kell használnia.

Általában a ventrális területek fő feladata a tárgyfelismerés és a felismert tárgy összekapcsolása már korábbi reprezentációkkal MI-pálya. Ha ennek a pályának a neuronális tulajdonságait vizsgáljuk, három fontos dolgot érdemes kiemelnünk.

agyi régió a látáshoz

Az első, hogy a ventrális pálya posterior agyi régió a látáshoz a V1-hez közelebb eső terület neuronjai egyszerűbb ingerekre reagálnak, míg a későbbi ventrális területek aktivációját komplexebb vizuális ingerek váltják ki. A második lényeges dolog, hogy a pálya funkciójából adódóan az egyes tárgyak fizikai lokalizációja kevésbé fontos, így ezeknek agyi régió a látáshoz területeknek a neuronjait viszonylag nagy méretű receptív mezők jellemzik.

A látás központi idegrendszeri folyamatai

Végezetül, a ventrális útvonalat alapvetően jellemzi a színészlelés, amely szintén növeli a tárgyfelismerés hatékonyságát Stirling, Az előbbiekből is következik, hogy az occipitotemporális struktúrákat ért sérülések után az érintett személyek általában bizonyos agyi régió a látáshoz jellegek felismerésének problémáiról, illetve magasabb szintű deficitek esetében arcok, teljes tárgyak felismerésének zavaráról számolnak be pl.

Rubin, A kérgi színlátás és zavarai A leggyakoribb indiszkriminációs problémák jellegfelismerési problémák a színlátás különböző zavaraiban nyilvánulnak meg. A színlátás zavarai mögött álló sérülések kérgi lokalizációja változatos lehet, de a problémát leggyakrabban a ventromediális-occipitális kéreg occipitotemporális gyrus, valamint a lingualis és a fusiform gyrus és különösen a V4-gyel jelölt terület sérülései váltják ki pl. Zihl, ; Heywood és Cowey, ; Walsh, A sérülések enyhébb formában a színészlelésnek egy csökkent formájához, a diszkromatopsziához vezetnek.

Agy – Wikipédia

Ebben az esetben csak bizonyos színek észlelése esik ki, míg más színek észlelése megmarad. De kialakulhat ennél súlyosabb károsodás, a színészlelés teljes elvesztése is, az akromatopszia. Az akromatopsziás személyek csak szürke árnyalatok észlelésére képesek, ezért a tárgyfelismerésben fontos szerepet játszó, szín alapú diszkrimináció képességét is teljesen elvesztik.

Bevezetés a neuropszichológiába Mindkét színészlelési zavar súlyos rövidlátással küzdő lányok uni- és bilaterális sérülések következtében is. Agyi régió a látáshoz unilaterális sérülések az ellenoldali látótér színészlelésének zavarához vezetnek hemidiszkromatopszia, hemiakromatopszia. Míg a bilaterális sérülések értelemszerűen a teljes látótéren belül rontják a színek felismerését.

Agyi régió látása, Az emberi agy felépítése

Ventrális integrációs zavarok Az egyes ventrális területeket érintő sérülések a fenti egyszerűbb jellegdiszkriminációs problémákon kívül összetettebb integrációs zavarokat is okozhatnak. A ventrális agyi régió a látáshoz zavarok két nagyobb csoportját nézzük át az alábbiakban. Az első csoportba a tárgyfelismerési deficithez vezető, vizuális-vizuális integrációs zavarok tartoznak.

A másik csoport zavarait az intakt tárgyfelismerés mellett a tárgyak megnevezésének nehézsége vizuális-verbális integrációs zavar jellemzi. Ha ezt az integrációt valamilyen sérülés megszakítja, vizuális agnóziák gnózis: görög, jelentése tudás, ismeret kialakulását eredményezheti.

Ennek a kapcsolatnak a megszakadása jellemzi például a szín-észlelés egyik agyi régió a látáshoz szintű zavarát, a színagnóziát is. Az ilyen zavartól szenvedő személyek, bár tökéletes színdiszkriminációs képességgel rendelkeznek, nem képesek a színeket agyi régió a látáshoz tárgyakkal asszociálni pl. A színagnózia rendkívül ritka jelenség, a kiváltó sérülés leggyakrabban az anguláris gyrus mentén található Zihl, Az agnóziák ugyanakkor a ventrális látópálya jellegzetes integrációs zavarai, amelyeket leggyakrabban a német neurológus, Lissauer által ben bevezetett két fő csoport egyikébe sorolják: apperceptív, illetve asszocitatív agnózia.

Agyi régió látása

Ez a kettős felosztás ugyan túlegyszerűsített, de jó kiindulási pontot jelent a vizuális agnóziák megértéséhez. Az apperceptív agnózia kifejezés általában olyan személyek diagnózisában szerepel, akiknek tárgyfelismerési nehézségeik vannak, amellett, hogy az egyes tárgyi jellegek észlelésében nem mutatható ki probléma.

Az apperceptív agnóziában tehát az egyes jellegek integrációja szenved zavart. Az ilyen személyeknek lehet tökéletesen éles a látásuk, lehet jó a szín- vagy kontraszt-érzékenységük, mégsem képesek egy tárgy egészét észlelni.

Az agy anatómiai felépítése és a központi idegrendszer főbb funkciói acsontkovacs. Az axonokat az elektromosan szigetelő myelinhüvely borítja, melyet az oligodendroglia -sejtek nyúlványai alkotnak, és ami a fehérállomány jellegzetes színét is adja. A nagyagy külső rétege a szürkeállomány agykérega cortex cerebri. Az agy belsejében fehérállomány, szürkeállomány és központi idegrendszeri folyadékkal liquor cerebrospinalis kitöltött agykamrák ventriculi találhatók. Az agyi régió látása beidegzi a fejet az agyidegmagvak idegsejtjein keresztül, továbbá az agy az agytörzsön keresztül kapcsolatot tart a gerincvelővelés a gerincvelői idegek közvetítésével idegzi be a testet.

Képtelenek a bejövő tárgyi információ egységes analízisére. Ha az apperceptív agnóziában érintett személyeknek egy hétköznapi tárgy, például egy csésze képét mutatjuk, tökéletesen fogják leírni a látott tárgy színét, méretét és az egyéb fizikai jellegeit is, de mégsem lesznek képesek arra, hogy a tárgyat egészében felismerjék.

A tünetek súlyossága természetesen a sérülés kiterjedésétől függ.

Tartalomjegyzék

Nagy kiterjedésű sérülések által keletkezett súlyosabb agyi régió a látáshoz deficit esetén az érintett személyek még a viszonylag egyszerűbb formákat sem képesek felismerni, sőt az egyszerűbb agyi régió a látáshoz másolatok készítése is problémát okoz a számukra.

Az agnóziás betegek legnagyobb részénél szerencsére nem ilyen súlyos a probléma, és a tárgyak felismerése csak korlátozott formában szenved zavart. De a kevésbé súlyos esetekben is több minden megnehezíti az agnóziás személyek mindennapjait. Így egyrészt gyakran összekeverik a hasonló tárgyakat, másrészt az egyes tárgyak különböző látószögből történő felismerése is nehézséget okoz számukra más szóval sérül a tárgykonstancia Farah, Nehéz kiemelni az apperceptív agnózia hátterében álló agyi területeket, mivel az ilyen tünetek megjelenésében általában diffúz, például szénmonoxid-mérgezés következtében agyi régió a látáshoz sérülések állnak.

Agyi régió a látáshoz

Az egyik leggyakrabban idézett esettanulmány betegénél S is agyi régió a agyi régió a látáshoz következtében jelentek meg súlyos agnóziás tünetek. S számára világosak voltak az alapvető, egyszerűbb formák, de képtelen volt bármilyen komplexebb tárgy, betű, szám vagy arc felismerésre. Tartalomjegyzék Agnóziája tipikusan vizuális volt, vagyis tapintás alapján normális szinten ismerte fel a tárgyakat, illetve beszédében, agyi régió a látáshoz sem volt nyoma semmilyen tárgyfelismerési rendellenességnek Humphreys, A fentiekkel ellentétben, az asszociatív agnóziás személyeknek nem okoz gondot a agyi régió a látáshoz tárgyakat lerajzolni, vagy egymástól megkülönböztetni.

Áttekintés[ szerkesztés ] Az emberi agy MRI képe A legtöbb állat agyában jól elkülöníthető a főleg a neuronok sejttesteiből álló szürkeállomány és a neuronokat összekötő, velős hüvelyű axonokból idegrostokból álló fehérállomány.

Náluk a probléma inkább akkor jelentkezik, mikor kérdésre válaszolva kell az egyes tárgyakat beazonosítani. Ha elképzelünk egy olyan egyszerű helyzetet, mint egy asztal megterítése, akkor egy asszociatív agnóziás személynél a következő tünetekkel találkozhatunk. A beteg képes arra, hogy bármelyik evőeszközt a szokásnak megfelelően helyezze el az asztalon, és kérésre megfelelő vázlatot is forgasd magad nézetet róluk. Az egyes tárgyak felismerése tehát nem okoz gondot, így nem beszélhetünk apperceptív agnóziáról.

agyi régió a látáshoz

Sőt később a memóriából történő felidézés is nehézséget okoz egy asszociatív agnóziával élő személy számára. A fentiekből az következik, hogy az asszociatív agnóziások problémája a perceptuális rendszer és a szemantikus memória összekapcsolásában keresendő. Egy másik ismert beteg AB esete is ezt támasztja alá.

Agyi régió a látáshoz. A látás központi idegrendszeri folyamatai

AB könnyedén különböztetett meg tárgyakat egymástól, és eltérő látószögben mutatott arcok azonosságát, illetve különbözőségét is felismerte. Ezzel szemben egy 12 egyszerű tárgyból álló tárgysorozatból egyetlen tárgyat sem volt képes helyesen azonosítani.

agyi régió a látáshoz

Szemantikus memóriazavarára az a megfigyelés utal, hogy AB fényképekről ugyan el tudta dönteni, agyi agyi régió a látáshoz a látáshoz az adott képen egy állat vagy valamilyen tárgy szerepel, de ennél pontosabb, kategorizáltabb azonosításra nem volt képes. További bizonyíték a szemantikai információ agyi régió a látáshoz zavarára a Warrington és Taylor által bemutatott esettanulmány Humphreys, Az ebben a tanulmányban szereplő betegnek a különböző tárgyak közötti funkcionális kapcsolatot kellett felismernie.

Próbaként szerepelt például egy csukott esernyő képe, amelynek a funkcionális párját kellett kiválasztani két alternatíva közül: egy nyitott esernyő és egy sétapálca. Az asszociatív agnóziás személy a sétapálcát választotta, míg a normál kísérleti kontrollok számára egyértelmű volt a nyitott esernyő választása. Következtetésként tehát megint elmondhatjuk, hogy az asszociatív agnóziás személyeknél a percepció és a jelentés integrációja szenved zavart.

Lásd még