Denevér látás
MTI A nappali látáshoz bizonyos érzékelő sejtek, úgynevezett csapok szükségesek a denevéreknek. Eddig azt hitték a biológusok, hogy a denevérek retináján csak pálcikák helyezkednek el, amik az éjszakai látást teszik lehetővé.
A frankfurti és oldenburgi kutatók tanulmánya most azonban fényt derített arra, hogy az érzékelő sejtek kettő-négy százaléka denevér látás.
Ezeknek az érzékelő sejteknek például az a szerepük, hogy a denevérek megtalálhassák az UV-fényt visszaverő virágokat. A Dél- és Közép-Amerikában honos nektárszívó denevér Glossophaga soricina és rövidfarkú denevér Carollia perspicillata táplálékának fontos része a virágnektár. Ezen kívül a csapok segítségével szürkületben könnyebben tudnak tájékozódni, a ragadozó madarakat hamarabb észre tudják venni.
A közelre tájékozódáshoz a denevérek elsősorban visszhang-lokalizációjukat használják, így sötétben jól észlelik az akadályokat és a zsákmányállatokat. A tíz méternél nagyobb távolságoknál azonban a visszhang-lokalizáció már pontatlan. A látás így lehetővé teszi, hogy időben denevér látás ellenségeiket, megkönnyíti a táplálékkeresést és hosszabb utakon a tájékozódást.
A nektárevő denevérek még a virágokat is könnyebben megtalálják UV-érzékelő csapjaikkal, hiszen azok közül számos élénken veri vissza az UV-fényt.
