Rossz látással vadászni

rossz látással vadászni

Előfordulása[ szerkesztés ] A vaddisznó elterjedési területe óriási, felöleli Eurázsia egészét, Ázsia déli felét és Indonézia szigeteinek egy részét is. Korábban honos volt a Brit-szigeteken is, de innen kiirtották.

rossz látással vadászni

Az indonéz szigeteken kelet felé egészen Flores szigetéig őshonos. Északon felhatol Skandinávia déli részéig és Dél-Szibériáig. Számos szigeten előfordul, ahol sok helyütt helyi alfajai alakultak ki, mint SzardíniánKorzikánSrí LankánHajnanonTajvanon vagy az Andamán-szigeteken. Afrikában korábban a Szaharától északra mindenütt előfordult. Mára az afrikai alfajok száma nagyon megcsappant.

A korábban Törökország déli részétől egészen Izraeligvalamint Egyiptom északi részén és Líbiában élő Sus scofa libycus és a Szudánban és Egyiptom déli részén élő szennár-disznó Sus scrofa rossz látással vadászni mára kihaltnak tekinthető. Az Atlasz-disznó Sus scrofa barbarusmely MarokkóAlgéria és Tunézia területén, elsősorban az Atlasz hegységben fordul elő, szintén nagyon ritkává vált.

Mára az Arab-félszigeten is csak a legészakibb területeken élnek vaddisznók. A vaddisznó élőhelyét tekintve tágtűrésű. Csak a minden búvóhely nélküli, teljesen nyílt területeket és a hegyek magas részeit kerüli. Angliából a középkorban kiirtották, de néhány éve vaddisznófarmokról kiszökött példányokból szabad területen élő állomány kezdett kialakulni.

Jelenleg az angliai létszáma rohamosan növekszik. Rossz látással vadászni Skandináv-félszigeten is előfordul. Svédországban jelentős mezőgazdasági károkat okoz. Elterjedésének északi határa nagyjából a 30—40 cm-t meghaladó tartós hótakaró határával esik egybe. Annak ellenére, hogy vadászatuk Európában mindenütt intenzív, a vaddisznó-állományok terjeszkedése, növekedése és az ebből eredő - főleg mezőgazdasági - kártétele növekszik.

Pályaválasztás: szemészeti szempontok

Ezen felül az állományok évről évre meglehetősen erősen változnak, így nagyon nehéz pontos képet rajzolni a faj elterjedéséről. Jelenleg nagyjából követi a kiterjedt erdőségeket, ahol az állatok védelmet és táplálékot találnak. A legkedvezőbbek száméra kétségkívül a nedves talajú lombos és elegyes erdők, ahol könnyen túrhat táplálék után, de fontos számára a nagy őszi tölgy- és bükkmakktermés is.

rossz látással vadászni

Korábban bizonyára a ligeterdők voltak a vaddisznó elterjedésének középpontjai, de ezt az erdőtípust a mai Közép-Európában jószerivel teljesen kiirtották. A ligeterdőket a síkságon és a középhegységekben a fenyvessűrűségek helyettesítik, ide rossz látással vadászni a disznók visszahúzódni, és ezek biztosítják, hogy ez a vad minden üldözés ellenére még mindig eredménnyel 2 25 százalékos látás tud élni a kultúrterületeken.

Hazánkban a vaddisznó nagyon elszaporodott, bevette magát a nádasokba is, de éjszakánként a fővárosban a budai oldalon is lehet találkozni vele. A vaddisznó mint betelepített faj[ szerkesztés ] Betelepített vaddisznók Floridában A vaddisznót eredeti elterjedési területén kívül is sokfelé meghonosították. Viszonylag tisztavérű vaddisznók betelepítve csak Amerikában élnek.

Lézeres szemműtét

A Föld többi pontján élő állatok vagy elvadult házisertések vagy a vaddisznó és háziasított rokonának hibridjei. Mivel azonban teljesen vadon élő állatokról van szó, megjelenésük és életmódjuk is teljesen megegyezik a vaddisznóéval, így itt említjük meg őket.

Földönkívüli civilizációk

A vaddisznót mint fontos vadászható állatot a A vaddisznó sok helyütt keveredett az USA déli részén, főként Texas államban élő elvadult házi sertésekkel, melyek ősei a E keveredések miatt tisztavérű vaddisznók nemigen élnek Észak-Amerikábancsak ilyen többnyire keverék állatok, amelyek azonban külsőre nagyon hasonlítanak a vaddisznóra.

Dél-Amerikában is élnek meghonosított vaddisznók. Ezek ellentétben észak-amerikai rossz látással vadászni többnyire tisztavérűek. Argentínába -ban telepítették be a vaddisznót vadászati céllal és ma a Házisertéssel kevert vérű, külsőleg vaddisznóra hasonlító elvadult állatok sokfelé élnek Földünkön, így Új-Guinea szigetén, AusztráliábanÚj-Zélandona Rossz látással vadászni szigeteken, Trinidadon és Puerto Rico szigetén is.

Ezen területek többségére az állatokat még több száz évvel ezelőtt telepítették be. A Hawaii szigetekre mintegy évvel ezelőtt vitték magukkal a szigetekre betelepülő polinéziaiak. Új-Guinea szigetére szintén nagyon korán kerültek disznók. Ausztráliába viszont csak a Mára ezek az elvadult állatok nagyon kártékonyak az őshonos állat- és növényvilágra ezért a vadászat teljes mértékben szabad rájuk.

Navigációs menü

Sok délkelet-ázsiai és óceániai szigetre is emberek segítségével kerültek disznók, így a Bismarck-szigetekreaz Admiralitás-szigetekre és a Salamon-szigetekre is. Alfaj[ szerkesztés rossz látással vadászni Nagy elterjedési területe miatt a vaddisznónak sok alfaja alakult ki.

Testméretük északról dél felé haladva egyre csökken, de az elterjedési terület északi részének szigetein élő alfajok is jóval kisebbek a kontinentális formáknál. A következő alfajokat különböztetik meg: Atlasz-disznó Sus scrofa algira Loche, — MarokkóAlgéria és Tunézia területén, elsősorban az Atlasz-hegységben élő, mára igen ritkává vált alfaj.

Andamán vaddisznó Sus scrofa andamanensis — kizárólag az Andamán-szigeteken élő alfaj.

TERMÉKELŐNYÖK

Lehet, hogy csak visszavadult házidisznó. Nagyobb és nehezebb, mint az alapfaj, szőrzete valamivel világosabb annál. Pireneusi vaddisznó Sus scrofa castillianus Thomas, — ez az egészség karmikus szempontból Ibériai-félszigeten élő alfaj. Kontyos disznó Sus scrofa cristatus Wagner, — India és Indokína területén élő alfaj. Japán vaddisznó Sus scrofa leucomystax Temminck, — Japán Kis-ázsiai vaddisznó Sus scrofa libycus Gray, — mára nagy valószínűséggel teljesen kiirtott alfaj, egykor Törökország déli részétől Izraelig élő alfaj volt.

rossz látással vadászni

A közép-európai alfajnál kisebb és sötétebb. Olaszország északi részén az alapfaj él.

rossz látással vadászni

Korzikai vaddisznó Sus scrofa meridionalis Forsyth Major— Korzika és Szardínia szigetén élt alfaj volt, de mára nagy valószínűséggel kihalt. Közép-kínai vaddisznó Sus scrofa moupinensis Milne-Edwards, — Kína középső részén élő alfaj. Nikobári vaddisznó Sus rossz látással vadászni nicobaricus — kizárólag a Nikobár-szigeteken élő alfaj. Igen nagy termetű alfaj, de nagyon nagy az alfajon belül a nagyságbeli változatosság. Szőrzete világos barna, lábai feketék. Sus scrofa reiseri Bolkay, — ez az alfaj a volt Jugoszlávia országainak területén csökkent látás neurológiai. Rjúkjú-szigeteki vaddisznó Sus scrofa riukiuanus Kuroda, — ez a viszonylag későn felfedezett alfaj kizárólag a Japántól délre található Rjúkjú-szigetek némelyikén fordul elő és állandó üldöztetése miatt mára a Természetvédelmi Világszövetség a "Veszélyeztetett" kategóriába sorolta.

Európai vaddisznó Sus scrofa scrofa Linnaeus, — ez az alapalfaj; Európa nagy részén ez a változat él. Szennár-disznó Sus scrofa sennaarensis Gray, — mára nagy valószínűséggel teljesen kiirtott alfaj, egykor Egyiptom és Szudán területén élt.

Kelet-szibériai vaddisznó Sus scrofa sibiricus Staffe, — a Bajkál-tó vidékén és Mongólia északi részén élő, igen kis termetű alfaj. Tajvani vaddisznó Sus scrofa taivanus Swinhoe, — Tajvan szigetén él. Timori vaddisznó Susu scrofa timorensis — kizárólag Timor szigetén élő alfaj. Usszuri-vaddisznó Sus scrofa ussuricus Heude, — az Amur -vidék és Usszuri -föld vidékén élő alfaj.

Ez a legtermetesebb alfaj, szőrzete sötét színű, orrától a szájáig egy vékony, fehér színű sáv húzódik. Csíkos disznó Sus scrofa vittatus Boie, — a Szunda-szigeteken élő alfaj. Egyes rendszerek csak négy rossz látással vadászni ismernek el ezek közül és a többit ezekbe olvasztják be: Sus scrofa cristatus Közép-Ázsia és India Sus scrofa scrofa Északnyugat- Afrika és Európa Sus scrofa ussuricus Észak- Ázsia és Japán Rossz látással vadászni scrofa vittatus Indonézia Megjelenése[ szerkesztés ] Testhossza centiméter, farka vékony, 15—40 cm hosszú, marmagassága centiméter, testtömege kilogramm kanok és 44— kg kocák.

A vaddisznók egyes vidékeken még ennél lényegesen súlyosabbak is lehetnek, Oroszországban például elérhetik a kg-ot is. Ezzel szemben a dél-európai vaddisznók alig fele akkorák. Az ismert ökológiai szabályt követik, amely szerint egy-egy faj példányai a melegebb vidéken kisebbek és könnyebbek, mint a hidegebb tájakon. Küllemét és megjelenését tekintve a vaddisznót egyetlen más vadon élő látás mínusz melyik vonal állatfajjal nem lehet összetéveszteni.

Színezete a csaknem feketétől a barnásvörösig és a homokszínűig változik, ezt rossz látással vadászni a környéken uralkodó talajszínre lehet visszavezetni, a vaddisznók ugyanis előszeretettel dagonyáznak. Bays látása malacok jellegzetes hosszanti csíkokkal mintázottak.

A kanok súlya jelentősen felülmúlja a kocákét, de elsősorban mégis az évről évre jobban kiálló szemfogaik agyaraik tűnnek fel. Az alsók gyenge ívben felfelé nőnek, míg a felsők felfelé hajlanak, és így ezekkel párhuzamosan helyezkednek el. Félelmetes fegyvert jelentenek, mert az agyarpárok koptatják, fenik egymást, és így egyre élesebbé és hegyesebbé válnak.

A vaddisznók jelenlétére utal jellegzetes szaguk is, amelyet jó széllel viszonylag távolról megérezhetünk, de túrásaik ugyancsak elárulják őket. Életmódja[ szerkesztés ] Koca rossz látással vadászni A vaddisznó családi közösségekben, csapatokban jár, ezt kondának nevezzük. A csapat magját az idős koca jelenti, a süldőkkel és a malacokkal.

A kondához lazán vagy szorosabban kötődve további állatok is csatlakozhatnak.

Tartalomjegyzék

Rossz látással vadászni az előző évi fiatalok is a közösségben maradnak, amíg ivarérettekké nem válnak. A kanok csak a szaporodási időszak kezdetekor csatlakoznak a kocákhoz. Az egyes kondák ragaszkodnak tanyahelyeikhez, ha ott nem nagyon zavarják vagy üldözik vadásszák őket. Mindennap oda térnek vissza, pihennek a sűrűben vagy dagonyáznak az iszapos tócsákban. Estefelé megélénkül a konda, és a disznók táplálkozni indulnak. Óvatosan közelednek az erdőszélhez, közben minden irányban figyelnek.

Ilyenkor szinte nesztelenül képesek mozogni, míg máskor, például menekülés során, nagy zajjal törtetnek át a sűrűségen. Ha elfogy a táplálék, messzire elkóborolnak, hogy új táplálkozóhelyeket keressenek. Többnyire lassú ügetéssel haladnak, de ha menekülnek, bukdácsoló galoppba csapnak át.

Lásd még