Vak, hogyan lehet visszanyerni a látást
Magyar kutatók segítségével nyerhetik vissza a vakok a látásukat! A világ egyik vezető tudományos lapjában megjelenő kutatáshoz a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének Retina Hogyan lehet visszanyerni a látást egy humán retina-modell kidolgozásával és az ehhez kapcsolódó vak tudástranszferrel járult hozzá - olvasható a Semmelweis Egyetem közleményében.
Az elmúlt évtizedben egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy az állatokon elért eredményekből levont következtetéseket nem lehet közvetlen módon az emberi retinára alkalmazni.
Visszanyerte a látását a vak nő
A kísérletek emberi szöveten történő elvégzése épp ezért alapvető fontosságú, ennek azonban gátat szab a megfelelő minőségű humán szövethez való hozzáférés. Szabó Arnold egyetemi tanársegéd. A laboratórium által kifejlesztett eljárást olyan, terápiás célú szervdonációból fennmaradt retinaszöveten végezték, mely egyéb módon nem hasznosítható — az eljárásnak köszönhetően azonban lehetővé váltak az emberi idegszöveten eddig nem kivitelezhető, hosszú távú vizsgálatok is.
Ahogy dr.
Szabó Arnold elmondta, az eljárás iránt óriási a nemzetközi érdeklődés mind az alkalmazott kutatás, mind az alapkutatás irányából; több nagy nemzetközi gyógyszeripari együttműködés már sikerrel zárult, továbbiak pedig jelenleg is tárgyalás alatt állnak.
Felfedezésük vezetett el a dr.
- A magyar kutató vezette csoport mesterséges retinát alkotott A retina belsejében kis elem van, amelyek a számításokat végzik.
- Milyen eszközökkel javul a látás
- Top 10 a látás javításáért
- Algák segítségével adták vissza egy vak ember látását Origo
- Először látott betűket egy több évig vak ember [origo]
- Быть может, вы могли бы… - Право же, без фамилии я ничего не могу поделать.
Roska Botond laboratóriumaival való közös munkáig. Az ebből megszülető, most megjelent Science-cikk utolsó szerzője dr. Roska Botond, dr.
Szabó Arnold pedig a közreműködők között szerepel. Roska Botond és munkatársai felfedezték, hogy vírusok segítségével be lehet juttatni a degenerált retinába olyan csatornákat, amelyek érzékelik a fényt, ezzel pedig a vak retinát ismét látóvá lehet tenni. Eredményeiket azonban nem tudták megfelelő módon tesztelni az humán retinán — vak nyújtott segítséget nekik a Semmelweis Egyetem Retina Laboratóriuma.
A közös kutatás ben kezdődött, ennek egyik eredménye egy, a Nature Neuroscience-ben tavaly hogyan lehet visszanyerni a látást publikáció volt, melynek dr. Szabó Arnold a második helyen megjelölt szerzője volt.
A vakság ellen harcoló magyar kutató soha annyi pénzt nem gyűjtött kutatásra, mint a koronavírus idején Az optogenetika során a sejteket genetikailag úgy módosítják, hogy azok fényérzékeny fehérjéket, úgynevezett channelrhodopszinokat termeljenek. A technika közel 20 éves múltra tekint vissza az idegtudományokban, de eddig nem sikerült kimutatni az optogenetika klinikai hasznát. José-Alain Sahel és Roska Botond csapatainak együttműködése tetőzött a ma ismertetett eredményekben, amelyek 13 év multidiszciplináris erőfeszítéseit tükrözik. A kutatás célja az öröklött fotoreceptor-betegségek kezelése, amelyek az emberi vakság széles körben elterjedt okai. A fotoreceptorok a retina fényérzékelő sejtjei, amelyek az opsin nevű fehérjék segítségével továbbítják a látási információkat az agyba a látóidegen keresztül.
A Nature Neuroscience-ben egy olyan, a specifikus génterápiához nélkülözhetetlen mesterséges promóter-könyvtárat, azaz a gének előtt elhelyezkedő, szabályozó DNS-szakaszokat írtak le, amelyek segítségével az emberi retina egyes sejtjei szelektíven megcélozhatóak. A promótereket alkalmazva adeno-asszociált, vagyis kis mennyiségű DNS-t tartalmazó, emberre ártalmatlan vírus AAV vektorainak segítségével egy adott méretű gén célzottan beültethető az emberi retinába, így lehetőség van az adott sejttípus betegségeinek kezelésére, és a génhiba okozta zavarok korrigálására, illetve mesterségesen szerkesztett gének kifejeztetésére.
A Scince-ben leírt kísérlet célja a fényérzékenység és a látás visszaállítása volt a vak retinában. Ehhez a kígyók hőérzékelésében is szerepet játszó rendszert vettek alapul: a kígyók ugyanis nemcsak látnak, de egy speciális szervükkel a hőt is érzékelik.
Egy hazai tudósok részvételével zajló vizsgálat során felfedezték, hogy a kígyók hőlátó képessége segíthet a retina gyógyításában, a mechanizmus felhasználásával pedig akár a látás is visszanyerhető. A Science című tudományos lapban publikált kísérlet célja a fényérzékenység és a látás visszaállítása volt a vak retinában.
A kutatóknak adeno-asszociált kis mennyiségű DNS-t tartalmazó, emberre ártalmatlan vírus vektorok segítségével sikerült egy mesterségesen módosított, hőre érzékeny ioncsatornát bejuttatni a retinába. Ezt a látható spektrumon kívül eső, közeli infravörös fénnyel keltett hőhatással célzottan aktiválták. A vizsgálatok igazolták, hogy ennek segítségével visszatért a retina fényérzékenysége, az információ a látópályán keresztül a látókéregbe is eljutott, részben pedig a funkcionális látást is sikerült visszaállítani.
Akár a látás is visszanyerhető a Semmelweis Egyetem kutatóinak felfedezésével
A jelenleg is párhuzamosan, világszerte több laboratóriumban kutatott optogenetikai terápiás célú eljárásokban ugyanis a látható fényre érzékeny ioncsatornát próbálnak kifejeztetni a vak retinában, ezeket azonban csak nagyon erős látható fénnyel lehet stimulálni, amit ezért csak teljesen vak emberekben lehetne alkalmazni. A kísérletek dr.
Roska Botond irányításával zajlottak, a génterápiás ötlet és fejlesztés az ő kutatócsoportjához tartozik. A humán platformot, így az emberi szöveteken való eljárások elvégzését lehetővé tevő retina modellt azonban dr.
A Bretagne-ban élő páciensnél, akinek személyazonosságát nem hozták nyilvánosságra, úgynevezett optogenetikai terápiát alkalmaztak a párizsi Látás Intézet szakemberei - írja a BBC Newsra hivatkozva az MTI. A férfinál retinitis pigmentosát - festékes szemideghártya-gyulladást - diagnosztizáltak negyven évvel ezelőtt. Ez a betegség több mint kétmillió embert érint világszerte, és bár a teljes megvakulás ritka, a férfi elvesztette a látását két évtizeddel ezelőtt. A terápiának köszönhetően azonban ma már képes érzékelni a fényt az egyik szemével.
A kísérletek Bázelben zajlottak, amelyekhez a Semmelweis Egyetem jelentős tudástranszferrel járult hozzá. Ennek elősegítésére szeretnénk Magyarországon a Semmelweis Egyetem aktív részvételével egy klinikai kutatóközpontot létrehozni, hogy itthon, magyar betegeken segíthessünk olyan terápiás eljárásokkal, amiket részben szintén magyarok fejlesztettek ki. Szabó Arnold. Munkatársaival főképp látásvisszaállítással kapcsolatos kutatásokat végeznek.